Dunaújváros megyei jogú város, Fejér vármegye területén, a Dunaújvárosi járás részeként található. A legfrissebb ismert lakónépesség 41 193 fő, ami nagyobb, városiasabb településképet jelez. A legutóbbi elérhető átlagos lakóingatlan-ár 420 000 Ft/m2.
Főoldal / Vármegyék / Fejér vármegye / Dunaújvárosi járás / Dunaújváros
Szerkesztett adatösszefoglaló: Tudástár24 szerkesztőség · Frissítve: 2026. 05. 30. · Helyi pontosítás vagy hibajelzés: info@tudastar24.hu
Dunaújváros megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
A Dunaújvárosi járás székhelye, a megye második legnépesebb települése Székesfehérvár után.
Magyarország egyik legmagasabb jövedelmű települése, jelentős gazdasági, kulturális és sportközpont, valamint egyetemváros.
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi járás székhelye, a megye második legnépesebb települése…
Története: A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Intercisa néven ismert a római korban, amelyből hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az…
Dunaújvárost nem érdemes hagyományos történelmi városként szemlélni, mert a település karaktere erősen a modern, tervezett városszerkezetből nő ki. A döntésnél ezért a funkcionális használhatóság és az ipari környezethez való viszony a kulcs.
A helyi közlekedés, az M6-os kapcsolat és a Duna menti elhelyezkedés a város napi elérését javítja. Dunaújvárosnál inkább az számít, hogy a lakóövezet mennyire jól kapcsolódik a belső szolgáltatásokhoz és a fő kijárati útvonalakhoz.
A Dunaújvárosi Egyetem, a városi középiskolai háttér és a szakképzési bázis miatt a település oktatási szempontból is többet adhat, mint amit egy hasonló méretű ipari várostól sokan várnának. Ez különösen a hosszabb távú családi pályák szempontjából előny.
A helyi munkapiacot az ipar, a logisztika, az oktatás, a szolgáltatások és a térségi vállalkozások együtt alkotják. Itt a gazdasági háttér megértésénél fontos látni, hogy a város akkor működik jól, ha valaki tudatosan vállalja ezt a funkcionális, ipari gyökerű környezetet.
A dunai fekvés, a szélesebb terek és a tervezett városszövet egészen más lakóélményt ad, mint egy történelmi belvárosra épülő település. Sokaknak ez átláthatóbb és kényelmesebb, másoknak viszont kevésbé otthonos lehet.
Dunaújvárosnál nem szabad csak az árat nézni. Aki ide költözne, annak külön meg kell néznie, mennyire tud azonosulni a város ipari és modern szerkezetével, mert ez erősen meghatározza a hétköznapi benyomást.
Dunaújváros megyei jogú város, Fejér vármegye területén, a Dunaújvárosi járás részeként található.
A legfrissebb ismert lakónépesség 41 193 fő, ami nagyobb, városiasabb településképet jelez.
A népességi rangsor alapján Dunaújváros a vármegye meghatározó települései közé tartozik, vagyis a szolgáltatási és ingatlanpiaci megítélését is szélesebb környezet befolyásolja.
A közigazgatási terület nagyjából 52,8 km2, ami a településszerkezet, az utazási távolságok és a napi térérzet szempontjából sem mellékes.
A 23 057 lakásra vetítve nagyjából 1,8 fő jut egy lakásra, ami inkább kisebb háztartásméretű vagy lazább lakáshasználati szerkezetre utalhat.
A jelenlegi adatállományban 30 háziorvosi rekord, 19 fogászati rekord, 11 gyógyszertári rekord, 2 postai rekord látható, ami első kapaszkodót ad a helyi ellátottságról.
A nyitvatartási adatok alapján hétvégi és késő délutáni ügyintézési lehetőségből is látszik valamennyi mozgástér.
A mindennapi élet itt jellemzően városiasabb logikában szerveződik: több ügy, munkahelyi kapcsolat és szolgáltatás maradhat helyben elérhető, így kevésbé kell mindenért más településre támaszkodni.
A szolgáltatási állomány mérete alapján a hétköznapi ügyintézésből és alapellátásból sok minden helyben vagy nagyon rövid eléréssel megoldható lehet, ami különösen fontos azoknak, akik nem szeretnének napi szinten ingázni minden ügyért.
A becsült népsűrűség nagyjából 780 fő/km2. Ez sűrűbb, kompaktabb településszerkezetet és élénkebb napi mozgást is jelenthet.
A legutóbbi elérhető adat szerint az átlagos lakóingatlan-ár 420 000 Ft/m2, ami érzékelhetően a vármegyei átlag fölött van. Ez arra utal, hogy a településre a környezetében erősebb kereslet vagy jobb piaci megítélés rakódik rá.
Az átlagos négyzetméterár 2020 és 2024 között nagyjából 67% körüli emelkedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a település áraiban az elmúlt években érdemi feljebb árazódás történt.
A lakásállomány mérete arra utal, hogy a kínálatban jellemzően többféle ingatlantípus jelenhet meg, nem csak néhány elszigetelt opció.
A nagyobb településeken az ingatlanpiac is jellemzően rétegzettebb, ezért az önálló lakhatási célok mellett befektetői érdeklődés is könnyebben megjelenhet.
A mérséklődő népesség óvatosabb piaci környezetet jelezhet: ilyenkor a vevők sokszor jobban válogathatnak, és a hosszabb távú értéktartást inkább a tényleges lakhatási előnyök tartják meg.
A 41 193 fős népesség a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyobb, városiasabb településről van szó, ahol a helyi közösség mérete közvetlenül befolyásolja, mennyi szolgáltatás marad életképes helyben, és mennyi dologért kell a környék nagyobb központjaihoz fordulni.
A becsült népsűrűség nagyjából 780 fő/km2.
A lakosságszám 2020 és 2024 között 494 fővel csökkent.
Csökkenő népességnél gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy a fiatalabb korosztály helyben marad-e, illetve meddig fenntartható ugyanazon a szinten az intézményi és kereskedelmi kínálat.
A lakásállomány és a népesség aránya azért is fontos, mert jól mutatja, mennyire feszes vagy inkább kényelmes a helyi lakhatási szerkezet. A 23 057 lakásra vetítve nagyjából 1,8 fő jut egy lakásra, ami inkább kisebb háztartásméretű vagy lazább lakáshasználati szerkezetre utalhat.
Dunaújváros jövőképét valószínűleg elsősorban az határozza meg, mennyire tudja megtartani térségi központi szerepét, valamint mennyire marad vonzó lakhatási és szolgáltatási célpont a saját vonzáskörzetében.
Az átlag feletti árszint azt jelzi, hogy a település értékének egy részét a piac már most is beárazza, így a további növekedés kulcsa inkább a stabil kereslet fenntartása lehet.
Az emelkedő ártrend arra utal, hogy a piac az elmúlt időszakban egyre több értéket látott a településben, de ez önmagában még nem garancia a további gyors drágulásra.
A fogyó népesség miatt a fejlődés inkább akkor lehet tartós, ha a település képes megtartani vagy visszavonzani az aktív korú lakosságot és a fiatal családokat.
A nagyobb lakosságszám általában több intézményi lehetőséget és szélesebb szolgáltatási választékot jelez, ami családosoknak különösen fontos szempont lehet.
Az alapellátás szempontjából a jelenlegi adatokban 30 háziorvosi, 19 fogászati, 11 gyógyszertári rekord szerepel, ami azt jelzi, hogy a mindennapi egészségügyi ügyek legalább részben helyben vagy nagyon közel intézhetők.
Időbeosztás szempontjából sem mindegy a napi használhatóság: A nyitvatartási adatok alapján hétvégi és késő délutáni ügyintézési lehetőségből is látszik valamennyi mozgástér.
A nyilvános rendezvényadatok itt valószínűleg nem mutatják meg teljesen a helyi közösségi életet, ezért családosként érdemes külön ránézni a városrészi programokra, intézményi eseményekre és valóban működő közösségi terekre.
Nagyobb településnél nem csak az számít, hogy van-e óvoda vagy iskola, hanem az is, hogy melyik városrészben, milyen megközelíthetőséggel és napi utazási igénnyel érhető el.
Leginkább azoknak lehet jó választás, akik városiasabb működést, több helyben elérhető intézményt, szélesebb munkaerőpiacot és többféle lakhatási opciót keresnek.
Inkább azoknak lehet vonzó, akik hajlandók magasabb árszintet is elfogadni azért, hogy több helyben elérhető szolgáltatáshoz és erősebb települési központhoz kapcsolódjanak.
Kevésbé ideális annak, aki kifejezetten csendesebb, lassabb ritmusú vagy autóforgalomtól távolabb eső környezetre vágyik.
Összességében Dunaújváros akkor lehet jó költözési célpont, ha fontos számodra, hogy a mindennapi ügyek nagy része helyben elintézhető legyen, és a település térségi szerepe is értéket jelentsen a mindennapokban.
Az ingatlanpiaci kép alapján a település inkább tudatosabb, erősebben árazott választásnak, ezért a döntésnél nemcsak az árat, hanem a helyi életminőség és az elérhetőség kérdését is érdemes együtt nézni.
A napi használhatóságot a nyitvatartási minták is árnyalják: A nyitvatartási adatok alapján hétvégi és késő délutáni ügyintézési lehetőségből is látszik valamennyi mozgástér.
A végső döntésnél érdemes azt is mérlegelni, hogy a csökkenő népesség ellenére a konkrét mikrolokáció és a helyi szolgáltatási háttér mennyire marad számodra hosszú távon is vállalható.
Dunaújváros legfontosabb adatai és a nyilvános adatokból levonható rövid következtetések egy helyen.
Vármegye:
Járás:
Jogállás:
Irányítószám:
Dunaújváros a vármegye meghatározó települései közé tartozik, így a környékbeli költözési és vásárlási döntésekben sokszor viszonyítási pontként működik.
Az ingatlanárak a vármegyei átlag fölött járnak, nagyjából 71 326 Ft/m2-rel. Ez arra utal, hogy a piac ezt a települést a környék erősebb árpozíciójú helyei közé sorolja. Az átlagos négyzetméterár 2020 és 2024 között nagyjából 67% körüli emelkedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a település áraiban az elmúlt években érdemi feljebb árazódás történt.
A jelenlegi adatok alapján 30 háziorvosi rekord, 19 fogászati rekord, 11 gyógyszertári rekord, 2 postai rekord látható, ami a mindennapi használhatóság szempontjából fontos kapaszkodó. A nyitvatartási adatok alapján hétvégi és késő délutáni ügyintézési lehetőségből is látszik valamennyi mozgástér.
A 23 057 lakásra vetítve nagyjából 1,8 fő jut egy lakásra, ami inkább kisebb háztartásméretű vagy lazább lakáshasználati szerkezetre utalhat. A lakásállomány mérete arra utal, hogy a kínálatban jellemzően többféle ingatlantípus jelenhet meg, nem csak néhány elszigetelt opció.
Dunaújváros esetében nem elég csak magát a települést nézni: a döntést sokszor az adott városrész, a napi közlekedés és a mikrolokáció dönti el.
Pusztaszabolcs ugyanabban a Dunaújvárosi járás területén található, és 5 802 fős méretével valódi helyi összevetési alap lehet Dunaújváros mellett, ha a környéken keresel alternatívát.
Adatlap megnyitásaRácalmás ugyanebben a járási környezetben van, és 4 928 fős lakosságával jól mutatja, miben hasonlít vagy tér el Dunaújváros közvetlen térsége.
Adatlap megnyitásaMezőfalva ugyanabban a Dunaújvárosi járás területén található, és 4 447 fős méretével valódi helyi összevetési alap lehet Dunaújváros mellett, ha a környéken keresel alternatívát.
Adatlap megnyitásaHa nem csak egyetlen adatlap alapján szeretnél dönteni, ezek a kapcsolódó oldalak segítenek tágabb összefüggésben megnézni Dunaújváros helyzetét.
Dunaújváros árhelyzete és lakhatási képe a teljes Fejér vármegye mezőnyével együtt válik igazán érthetővé.
Vármegyei árak megnyitásaHa nem csak egyetlen települést nézel, hanem a közeli alternatívákat is, a Dunaújvárosi járás oldalán gyorsabban látod a valódi térségi különbségeket.
Dunaújvárosi járás településeiDunaújváros legutóbbi ismert átlagára 420 000 Ft/m2, ezért vásárlás előtt érdemes külön átszámolni az illetéket, a hitelt és a felújítási tartalékot is.
Országos ártrendekDunaújváros mindennapi használhatóságát sokszor nem csak az ár, hanem az is meghatározza, milyen intézményi és szolgáltatási kínálat rajzolódik ki a nyilvános adatokból.
Szolgáltatási oldalak