Települési szerep
Felsőzsolca a vármegye középmezőnyében helyezkedik el népesség alapján, ezért egyszerre érdemes helyi és járási léptékben vizsgálni.
Felsőzsolca város, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén, a Miskolci járás részeként található. A legfrissebb ismert lakónépesség 6 381 fő, ami közepes méretű településképet jelez. A legutóbbi elérhető átlagos lakóingatlan-ár 308 000 Ft/m2.
Főoldal / Vármegyék / Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye / Miskolci járás / Felsőzsolca
Szerkesztett adatösszefoglaló: Tudástár24 szerkesztőség · Frissítve: 2026. 05. 30. · Helyi pontosítás vagy hibajelzés: info@tudastar24.hu
Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
legnépesebb települése.
Története: A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik egy okiraton, amely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.
Fekvése: A Sajó–Hernád-síkon, a megyeszékhely Miskolccal közvetlenül határos, attól keletre fekszik, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán. Felszíne sík, enyhén hullámos, a talajképző kőzetét löszös anyag alkotja.
Megközelítése, közlekedése: Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 3-as főúton közelíthető meg, amelyből az északi határában ágazik ki a 37-es főút. A környező települések közül Arnóton át Boldvával a 2617-es, Ongával és Gesztellyel a 3605-ös, Sajóláddal és Muhival pedig a 3606-os út köti össze.
Felsőzsolca a magyar településhálózat láthatóbb szereplői közé tartozik, ezért az itt tapasztalható lakhatási, szolgáltatási és közlekedési minták sokkal erősebben hatnak a piaci megítélésre, mint egy átlagos kisebb településnél.
A település használhatóságát erősen meghatározza az elhelyezkedése és a megközelítése. A Sajó–Hernád-síkon, a megyeszékhely Miskolccal közvetlenül határos, attól keletre fekszik, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán. Felszíne sík, enyhén hullámos, a talajképző kőzetét löszös anyag alkotja.
A helyi múlt itt nem díszlet, hanem ma is érzékelhető karakterforrás. A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik egy okiraton, amely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.
A helyi árszint azt mutatja, hogy a piac már most is felárat ad ezért a szerepért és elérhetőségért, vagyis itt a kereslet várhatóan nem pusztán véletlenszerűen erősebb.
Felsőzsolca város, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén, a Miskolci járás részeként található.
A legfrissebb ismert lakónépesség 6 381 fő, ami közepes méretű településképet jelez.
A népességi rangsorban Felsőzsolca inkább a vármegye középmezőnyébe tartozik, ezért a megítélésénél egyszerre számít a helyi közösség ereje és a környező központokhoz való kapcsolódás.
A közigazgatási terület nagyjából 16,2 km2, ami a településszerkezet, az utazási távolságok és a napi térérzet szempontjából sem mellékes.
A lakásállomány nagysága (2 241 lakás) alapján nagyjából 2,8 fő jut egy lakásra, ami inkább családiasabb, nagyobb háztartásméretet sejtet.
A jelenlegi adatállományban 4 háziorvosi rekord, 2 fogászati rekord, 2 gyógyszertári rekord, 1 postai rekord látható, ami első kapaszkodót ad a helyi ellátottságról.
A nyitvatartási adatok között késő délutánig nyitva tartó pontok is szerepelnek, ami a munkarendhez jobban illeszthető ügyintézést segítheti.
Ekkora településnél már több helyi funkció, erősebb szolgáltatási háttér és kényelmesebb mindennapi ügyintézés várható, miközben a lakókörnyezet még nem feltétlenül veszti el a kisebb városokra jellemző átláthatóságot.
A helyi szolgáltatási kép alapján a napi ügyintézésből több feladat intézhető helyben, ami kényelmesebb hétköznapokat jelenthet azoknak, akik nem szeretnének mindenért nagyobb városba utazni.
A becsült népsűrűség nagyjából 394 fő/km2. Ez sűrűbb, kompaktabb településszerkezetet és élénkebb napi mozgást is jelenthet.
A vármegyei rangsorban elfoglalt helye alapján Felsőzsolca megítélésénél különösen fontos, hogy mennyire erős a kapcsolata a közeli városokkal és a Miskolci járás településeivel.
A legutóbbi elérhető adat szerint az átlagos lakóingatlan-ár 308 000 Ft/m2, ami érzékelhetően a vármegyei átlag fölött van. Ez arra utal, hogy a településre a környezetében erősebb kereslet vagy jobb piaci megítélés rakódik rá.
Az átlagos négyzetméterár 2020 és 2024 között nagyjából 66% körüli emelkedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a település áraiban az elmúlt években érdemi feljebb árazódás történt.
A lakásállomány mérete alapján itt sem feltétlenül nagyon mély a kínálat, ezért a jobb lokációjú vagy jobb állapotú ingatlanok válogatása gyorsabb döntést igényelhet.
A kereslet itt általában valamivel sokoldalúbb: nemcsak helyi vásárlók, hanem ingázók és bérbeadásban gondolkodók is megjelenhetnek.
A mérséklődő népesség óvatosabb piaci környezetet jelezhet: ilyenkor a vevők sokszor jobban válogathatnak, és a hosszabb távú értéktartást inkább a tényleges lakhatási előnyök tartják meg.
A 6 381 fős népesség a gyakorlatban azt jelenti, hogy közepes méretű településről van szó, ahol a helyi közösség mérete közvetlenül befolyásolja, mennyi szolgáltatás marad életképes helyben, és mennyi dologért kell a környék nagyobb központjaihoz fordulni.
A becsült népsűrűség nagyjából 394 fő/km2.
A lakosságszám 2020 és 2024 között 96 fővel csökkent.
Csökkenő népességnél gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy a fiatalabb korosztály helyben marad-e, illetve meddig fenntartható ugyanazon a szinten az intézményi és kereskedelmi kínálat.
A lakásállomány és a népesség aránya azért is fontos, mert jól mutatja, mennyire feszes vagy inkább kényelmes a helyi lakhatási szerkezet. A lakásállomány nagysága (2 241 lakás) alapján nagyjából 2,8 fő jut egy lakásra, ami inkább családiasabb, nagyobb háztartásméretet sejtet.
Felsőzsolca jövőképét valószínűleg elsősorban az határozza meg, mennyire tud kapcsolódni a környező városok munkahelyeihez, intézményeihez és közlekedési folyosóihoz.
Az átlag feletti árszint azt jelzi, hogy a település értékének egy részét a piac már most is beárazza, így a további növekedés kulcsa inkább a stabil kereslet fenntartása lehet.
Az emelkedő ártrend arra utal, hogy a piac az elmúlt időszakban egyre több értéket látott a településben, de ez önmagában még nem garancia a további gyors drágulásra.
A fogyó népesség miatt a fejlődés inkább akkor lehet tartós, ha a település képes megtartani vagy visszavonzani az aktív korú lakosságot és a fiatal családokat.
Közepes méret mellett a családok számára rendszerint könnyebb megtalálni az egyensúlyt a helyben elérhető szolgáltatások és a nyugodtabb, élhetőbb környezet között.
Az alapellátás szempontjából a jelenlegi adatokban 4 háziorvosi, 2 fogászati, 2 gyógyszertári rekord szerepel, ami azt jelzi, hogy a mindennapi egészségügyi ügyek legalább részben helyben vagy nagyon közel intézhetők.
Időbeosztás szempontjából sem mindegy a napi használhatóság: A nyitvatartási adatok között késő délutánig nyitva tartó pontok is szerepelnek, ami a munkarendhez jobban illeszthető ügyintézést segítheti.
Kevés rendezvényadat mellett a családos élet minőségét inkább személyesen lehet jól felmérni: fontos kérdés, hogy vannak-e működő gyerekes programok és közösségi alkalmak.
Érdemes külön megnézni az óvodai és iskolai helyzetet, mert kisebb léptékű településeknél ez gyakran fontosabb, mint bármelyik általános statisztika.
Leginkább azoknak lehet jó választás, akik helyben is működőképes szolgáltatási hátteret keresnek, de nem feltétlenül szeretnének nagyvárosi tempóban élni.
Inkább azoknak lehet vonzó, akik hajlandók magasabb árszintet is elfogadni azért, hogy több helyben elérhető szolgáltatáshoz és erősebb települési központhoz kapcsolódjanak.
Kevésbé ideális annak, aki vagy teljes nagyvárosi kínálatot, vagy kifejezetten falusias elszigeteltséget vár el.
Összességében Felsőzsolca akkor lehet jó költözési célpont, ha a település mérete, a helyi ritmus és a szolgáltatási szint illeszkedik ahhoz, ahogyan a mindennapokat elképzeled.
Az ingatlanpiaci kép alapján a település inkább tudatosabb, erősebben árazott választásnak, ezért a döntésnél nemcsak az árat, hanem a helyi életminőség és az elérhetőség kérdését is érdemes együtt nézni.
A napi használhatóságot a nyitvatartási minták is árnyalják: A nyitvatartási adatok között késő délutánig nyitva tartó pontok is szerepelnek, ami a munkarendhez jobban illeszthető ügyintézést segítheti.
A végső döntésnél érdemes azt is mérlegelni, hogy a csökkenő népesség ellenére a konkrét mikrolokáció és a helyi szolgáltatási háttér mennyire marad számodra hosszú távon is vállalható.
Felsőzsolca legfontosabb adatai és a nyilvános adatokból levonható rövid következtetések egy helyen.
Vármegye:
Járás:
Jogállás:
Irányítószám:
Felsőzsolca a vármegye középmezőnyében helyezkedik el népesség alapján, ezért egyszerre érdemes helyi és járási léptékben vizsgálni.
Az ingatlanárak a vármegyei átlag fölött járnak, nagyjából 133 069 Ft/m2-rel. Ez arra utal, hogy a piac ezt a települést a környék erősebb árpozíciójú helyei közé sorolja. Az átlagos négyzetméterár 2020 és 2024 között nagyjából 66% körüli emelkedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a település áraiban az elmúlt években érdemi feljebb árazódás történt.
A jelenlegi adatok alapján 4 háziorvosi rekord, 2 fogászati rekord, 2 gyógyszertári rekord, 1 postai rekord látható, ami a mindennapi használhatóság szempontjából fontos kapaszkodó. A nyitvatartási adatok között késő délutánig nyitva tartó pontok is szerepelnek, ami a munkarendhez jobban illeszthető ügyintézést segítheti.
A lakásállomány nagysága (2 241 lakás) alapján nagyjából 2,8 fő jut egy lakásra, ami inkább családiasabb, nagyobb háztartásméretet sejtet. A lakásállomány mérete alapján itt sem feltétlenül nagyon mély a kínálat, ezért a jobb lokációjú vagy jobb állapotú ingatlanok válogatása gyorsabb döntést igényelhet.
Felsőzsolca adatlapja jó kiindulópont, de költözés vagy vásárlás előtt a számok mellé érdemes helyi tapasztalatot is gyűjteni. A Miskolci járás és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye környezetében különösen ezek a kérdések adnak gyors valóságellenőrzést.
Alsózsolca ugyanebben a járási környezetben van, és 5 464 fős lakosságával jól mutatja, miben hasonlít vagy tér el Felsőzsolca közvetlen térsége.
Adatlap megnyitásaHa a közeli településeket is mérlegelnéd, Nyékládháza ugyanabban a Miskolci járás található, így földrajzilag is releváns összevetési pont Felsőzsolca mellé.
Adatlap megnyitásaEmőd ugyanebben a járási környezetben van, és 4 717 fős lakosságával jól mutatja, miben hasonlít vagy tér el Felsőzsolca közvetlen térsége.
Adatlap megnyitásaHa a település önmagában még nem ad elég kapaszkodót, a vármegyei, járási és költségoldali nézőpont együtt sokkal tisztábban megmutatja a valódi helyzetet.
Felsőzsolca árhelyzete és lakhatási képe a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye mezőnyével együtt válik igazán érthetővé.
Vármegyei árak megnyitásaHa nem csak egyetlen települést nézel, hanem a közeli alternatívákat is, a Miskolci járás oldalán gyorsabban látod a valódi térségi különbségeket.
Miskolci járás településeiFelsőzsolca legutóbbi ismert átlagára 308 000 Ft/m2, ezért vásárlás előtt érdemes külön átszámolni az illetéket, a hitelt és a felújítási tartalékot is.
Országos ártrendekFelsőzsolca mindennapi használhatóságát sokszor nem csak az ár, hanem az is meghatározza, milyen intézményi és szolgáltatási kínálat rajzolódik ki a nyilvános adatokból.
Szolgáltatási oldalak