Települési szerep
Nyírkáta kisebb léptékű szereplő a vármegyén belül, így a tényleges megítélését inkább a járási kapcsolatok és a helyi ellátottság adják.
Nyírkáta község, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén, a Mátészalkai járás részeként található. A legfrissebb ismert lakónépesség 1 870 fő, ami kisebb léptékű településképet jelez. A legutóbbi elérhető átlagos lakóingatlan-ár 82 000 Ft/m2.
Főoldal / Vármegyék / Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye / Mátészalkai járás / Nyírkáta
Szerkesztett adatösszefoglaló: Tudástár24 szerkesztőség · Frissítve: 2026. 05. 30. · Helyi pontosítás vagy hibajelzés: info@tudastar24.hu
Nyírkáta község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Nyírkáta (1955-ig Gebe) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Története: Gebe neve az oklevelekben 1332-1334 között, a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először, ekkor már egyháza is volt. András nevű papja ugyanis öt, illetve egy garas pápai tizedet fizetett. A falu neve a pápai tizedjegyzékek előtt oklevelekben nem található, de birtokosa, a Káta nemzetség-beli Csaholyi…
Fekvése: A megye és a Nyírség keleti-délkeleti részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától körülbelül 50, Debrecentől 67, Budapesttől pedig 271 kilométerre.
Megközelítése: Északi határszéle mellett húzódik a Debrecent Mátészalkával összekötő 471-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Központján azonban csak a 4917-es út halad át, ezen érhető el Hodász vagy Terem érintésével, illetve az előbbi főútról leágazva.
Nyírkáta község, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén, a Mátészalkai járás részeként található.
A legfrissebb ismert lakónépesség 1 870 fő, ami kisebb léptékű településképet jelez.
A közigazgatási terület nagyjából 38,6 km2, ami a településszerkezet, az utazási távolságok és a napi térérzet szempontjából sem mellékes.
A lakásállomány nagysága (636 lakás) alapján nagyjából 2,9 fő jut egy lakásra, ami inkább családiasabb, nagyobb háztartásméretet sejtet.
A jelenlegi adatállományban 1 háziorvosi rekord, 1 postai rekord látható, ami első kapaszkodót ad a helyi ellátottságról.
A rögzített órarend inkább klasszikus hétköznapi működést mutat, így előre célszerű megnézni, mi intézhető munka után.
Ebben a kategóriában a települések sokszor átmenetet adnak a falusias nyugalom és az önállóbb helyi működés között, ami a hétköznapokban jól érezhető különbség lehet.
Az alapvető ügyek egy része helyben is megoldható lehet, de a szélesebb bevásárlási, egészségügyi vagy oktatási kínálatért várhatóan a közeli központok felé kell igazodni.
A becsült népsűrűség nagyjából 48 fő/km2. Ez inkább lazább, széthúzottabb településszerkezetre utalhat, ahol a napi közlekedés és a távolságérzet másképp működik.
A vármegyei rangsorban elfoglalt helye alapján Nyírkáta megítélésénél különösen fontos, hogy mennyire erős a kapcsolata a közeli városokkal és a Mátészalkai járás településeivel.
A legutóbbi elérhető adat szerint az átlagos lakóingatlan-ár 82 000 Ft/m2, ami a vármegyei átlag alatt marad. Ez jellemzően kedvezőbb belépési pontot jelenthet azoknak, akik első lakást keresnek, vagy nagyobb alapterületet szeretnének elérhetőbb áron.
A mérsékeltebb lakásállományból itt is az következhet, hogy a jobb állapotú vagy jobb fekvésű ingatlanokból kevés jelenik meg egyszerre.
Ezen a piacon sokszor inkább a saját célú vásárlás dominál, kiegészülve azokkal, akik a közeli városokhoz képest nyugodtabb alternatívát keresnek.
A mérséklődő népesség óvatosabb piaci környezetet jelezhet: ilyenkor a vevők sokszor jobban válogathatnak, és a hosszabb távú értéktartást inkább a tényleges lakhatási előnyök tartják meg.
A 1 870 fős népesség a gyakorlatban azt jelenti, hogy kisebb léptékű településről van szó, ahol a helyi közösség mérete közvetlenül befolyásolja, mennyi szolgáltatás marad életképes helyben, és mennyi dologért kell a környék nagyobb központjaihoz fordulni.
A becsült népsűrűség nagyjából 48 fő/km2.
A lakosságszám 2020 és 2024 között 24 fővel csökkent.
Csökkenő népességnél gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy a fiatalabb korosztály helyben marad-e, illetve meddig fenntartható ugyanazon a szinten az intézményi és kereskedelmi kínálat.
A lakásállomány és a népesség aránya azért is fontos, mert jól mutatja, mennyire feszes vagy inkább kényelmes a helyi lakhatási szerkezet. A lakásállomány nagysága (636 lakás) alapján nagyjából 2,9 fő jut egy lakásra, ami inkább családiasabb, nagyobb háztartásméretet sejtet.
Nyírkáta jövőképét valószínűleg elsősorban az határozza meg, mennyire tud kapcsolódni a környező városok munkahelyeihez, intézményeihez és közlekedési folyosóihoz.
A kedvezőbb árpozíció hordozhat felértékelődési tartalékot, de ennek feltétele, hogy a település használhatósága és megközelíthetősége is erős maradjon.
A fogyó népesség miatt a fejlődés inkább akkor lehet tartós, ha a település képes megtartani vagy visszavonzani az aktív korú lakosságot és a fiatal családokat.
A családos nézőpontból ez a kategória gyakran élhetőbb tempót és jobban kiismerhető helyi közeget jelent, mint a sűrűbb városi környezet.
Az alapellátás szempontjából a jelenlegi adatokban 1 háziorvosi rekord szerepel, ami azt jelzi, hogy a mindennapi egészségügyi ügyek legalább részben helyben vagy nagyon közel intézhetők.
Időbeosztás szempontjából sem mindegy a napi használhatóság: A rögzített órarend inkább klasszikus hétköznapi működést mutat, így előre célszerű megnézni, mi intézhető munka után.
A nyilvános eseménylista önmagában itt kevés kapaszkodót ad, ezért a családos döntésnél érdemes külön rákérdezni a tényleges helyi közösségi életre.
Az óvoda és az iskola kérdését minden költözés előtt külön érdemes helyben ellenőrizni, mert kisebb és közepes településeknél gyakran ez dönti el a legerősebben, mennyire kényelmes hosszú távon a családos élet.
Leginkább azoknak lehet jó választás, akik nyugodtabb, átláthatóbb hétköznapokat keresnek, de nem szeretnének teljesen elszakadni a közeli városi központoktól.
Különösen érdekes lehet családoknak és első lakásvásárlóknak, akik a vármegyei átlagnál megfizethetőbb árszint mellett szeretnének saját otthont találni.
Kevésbé ideális annak, aki napi szinten nagyon széles helyi szolgáltatási vagy kulturális kínálatot vár el.
Összességében Nyírkáta akkor lehet jó költözési célpont, ha a csendesebb, falusiasabb környezet számodra fontosabb, mint a nagyon széles helyi szolgáltatási kínálat.
Az ingatlanpiaci kép alapján a település inkább kedvezőbb árú alternatívának, ezért a döntésnél nemcsak az árat, hanem a helyi életminőség és az elérhetőség kérdését is érdemes együtt nézni.
A napi használhatóságot a nyitvatartási minták is árnyalják: A rögzített órarend inkább klasszikus hétköznapi működést mutat, így előre célszerű megnézni, mi intézhető munka után.
A végső döntésnél érdemes azt is mérlegelni, hogy a csökkenő népesség ellenére a konkrét mikrolokáció és a helyi szolgáltatási háttér mennyire marad számodra hosszú távon is vállalható.
Nyírkáta legfontosabb adatai és a nyilvános adatokból levonható rövid következtetések egy helyen.
Vármegye:
Járás:
Jogállás:
Irányítószám:
Nyírkáta kisebb léptékű szereplő a vármegyén belül, így a tényleges megítélését inkább a járási kapcsolatok és a helyi ellátottság adják.
Az ingatlanárak a vármegyei átlag alatt maradnak, nagyjából 66 159 Ft/m2-rel. Ez kedvezőbb belépési pontot jelenthet, de a helyi kereslet erejét mindig a konkrét kínálattal együtt érdemes nézni.
A jelenlegi adatok alapján 1 háziorvosi rekord, 1 postai rekord látható, ami a mindennapi használhatóság szempontjából fontos kapaszkodó. A rögzített órarend inkább klasszikus hétköznapi működést mutat, így előre célszerű megnézni, mi intézhető munka után.
A nyilvános szolgáltatási listában név szerint is megjelenik például Nyírkáta posta és Nóra, ami kézzelfoghatóbbá teszi, milyen alapfunkciók érhetők el a településen.
A lakásállomány nagysága (636 lakás) alapján nagyjából 2,9 fő jut egy lakásra, ami inkább családiasabb, nagyobb háztartásméretet sejtet. A mérsékeltebb lakásállományból itt is az következhet, hogy a jobb állapotú vagy jobb fekvésű ingatlanokból kevés jelenik meg egyszerre.
Nyírkáta adatlapja jó kiindulópont, de kisebb településnél különösen fontos, hogy a helyi nyugalom mellé milyen valós elérhetőség és szolgáltatási háttér társul.
Kántorjánosi ugyanabban a Mátészalkai járás területén található, és 1 887 fős méretével valódi helyi összevetési alap lehet Nyírkáta mellett, ha a környéken keresel alternatívát.
Adatlap megnyitásaMérk ugyanebben a járási környezetben van, és 1 913 fős lakosságával jól mutatja, miben hasonlít vagy tér el Nyírkáta közvetlen térsége.
Adatlap megnyitásaÖköritófülpös ugyanabban a Mátészalkai járás területén található, és 1 700 fős méretével valódi helyi összevetési alap lehet Nyírkáta mellett, ha a környéken keresel alternatívát.
Adatlap megnyitásaHa nem csak egyetlen adatlap alapján szeretnél dönteni, ezek a kapcsolódó oldalak segítenek tágabb összefüggésben megnézni Nyírkáta helyzetét.
Nyírkáta árhelyzete és lakhatási képe a teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye mezőnyével együtt válik igazán érthetővé.
Vármegyei árak megnyitásaHa nem csak egyetlen települést nézel, hanem a közeli alternatívákat is, a Mátészalkai járás oldalán gyorsabban látod a valódi térségi különbségeket.
Mátészalkai járás településeiNyírkáta legutóbbi ismert átlagára 82 000 Ft/m2, ezért vásárlás előtt érdemes külön átszámolni az illetéket, a hitelt és a felújítási tartalékot is.
Országos ártrendekNyírkáta mindennapi használhatóságát sokszor nem csak az ár, hanem az is meghatározza, milyen intézményi és szolgáltatási kínálat rajzolódik ki a nyilvános adatokból.
Szolgáltatási oldalak