Települési szerep
Pátka kisebb léptékű szereplő a vármegyén belül, így a tényleges megítélését inkább a járási kapcsolatok és a helyi ellátottság adják.
Pátka község, Fejér vármegye területén, a Székesfehérvári járás részeként található. A legfrissebb ismert lakónépesség 1 855 fő, ami kisebb léptékű településképet jelez. A legutóbbi elérhető átlagos lakóingatlan-ár 328 000 Ft/m2.
Főoldal / Vármegyék / Fejér vármegye / Székesfehérvári járás / Pátka
Szerkesztett adatösszefoglaló: Tudástár24 szerkesztőség · Frissítve: 2026. 05. 30. · Helyi pontosítás vagy hibajelzés: info@tudastar24.hu
Pátka község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Története: A község délkeleti határában lévő Szűzvár mellett keltakori földvár sáncmaradványi találhatók, ami a terület bronzkori betelepültségét bizonyítja. Az 1800-as évek végén keltakori vagy korai római korból származó ezüst-leletek kerültek elő. A római korból a Császár-vízen duzzasztógát maradványai…
Fekvése: A Velencei-hegység nyugati peremén, ahol a Zámolyi-medencére nyúlik le, Székesfehérvár és Lovasberény között nagyjából félúton, a 811-es főútból kiágazó mellékút mentén terül el. Mióta a Bicske–Székesfehérvár-vasútvonalon a személyforgalmat 1979-ben megszüntették, a falu zsáktelepüléssé vált. A…
Gazdasága: A község északi területein a termőföld jó minőségű. Lakossága földműveléssel és szőlőtermeléssel foglalkozott. 1949-ben a község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. A legeredményesebbnek a kutatás a községtől délkeleti irányban lévő…
A helyi múlt és a településről fennmaradt leírások itt is segítenek megérteni, hogy a mai kép nem csak a friss statisztikákból áll össze.
Pátka község, Fejér vármegye területén, a Székesfehérvári járás részeként található.
A legfrissebb ismert lakónépesség 1 855 fő, ami kisebb léptékű településképet jelez.
A közigazgatási terület nagyjából 40,4 km2, ami a településszerkezet, az utazási távolságok és a napi térérzet szempontjából sem mellékes.
A 755 lakás és a jelenlegi népesség alapján nagyjából 2,5 fő jut egy lakásra, ami kiegyensúlyozott, vegyes lakásszerkezetet jelezhet.
A jelenlegi adatállományban 1 háziorvosi rekord, 1 gyógyszertári rekord, 1 postai rekord látható, ami első kapaszkodót ad a helyi ellátottságról.
A nyitvatartási adatok alapján inkább hagyományos, hétköznapi ügyintézési rend látszik, ezért érdemes előre ellenőrizni, mi érhető el munkaidő után.
A kisebb lépték itt még nem jár feltétlenül elszigeteltséggel, inkább egy nyugodtabb, de alapfunkcióiban már jobban szervezett helyi működést jelezhet.
Az alapvető ügyek egy része helyben is megoldható lehet, de a szélesebb bevásárlási, egészségügyi vagy oktatási kínálatért várhatóan a közeli központok felé kell igazodni.
A becsült népsűrűség nagyjából 46 fő/km2. Ez inkább lazább, széthúzottabb településszerkezetre utalhat, ahol a napi közlekedés és a távolságérzet másképp működik.
A vármegyei rangsorban elfoglalt helye alapján Pátka megítélésénél különösen fontos, hogy mennyire erős a kapcsolata a közeli városokkal és a Székesfehérvári járás településeivel.
A legutóbbi elérhető adat szerint az átlagos lakóingatlan-ár 328 000 Ft/m2, ami a vármegyei átlag alatt marad. Ez jellemzően kedvezőbb belépési pontot jelenthet azoknak, akik első lakást keresnek, vagy nagyobb alapterületet szeretnének elérhetőbb áron.
Az átlagos négyzetméterár 2020 és 2024 között nagyjából 18% körüli emelkedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a település áraiban az elmúlt években érdemi feljebb árazódás történt.
A mérsékeltebb lakásállományból itt is az következhet, hogy a jobb állapotú vagy jobb fekvésű ingatlanokból kevés jelenik meg egyszerre.
A keresletet ilyen környezetben gyakran a helyi vásárlók és a térségen belül mozgó költözők adják, nem a gyors befektetői körforgás.
A mérséklődő népesség óvatosabb piaci környezetet jelezhet: ilyenkor a vevők sokszor jobban válogathatnak, és a hosszabb távú értéktartást inkább a tényleges lakhatási előnyök tartják meg.
A 1 855 fős népesség a gyakorlatban azt jelenti, hogy kisebb léptékű településről van szó, ahol a helyi közösség mérete közvetlenül befolyásolja, mennyi szolgáltatás marad életképes helyben, és mennyi dologért kell a környék nagyobb központjaihoz fordulni.
A becsült népsűrűség nagyjából 46 fő/km2.
A lakosságszám 2020 és 2024 között 22 fővel csökkent.
Csökkenő népességnél gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy a fiatalabb korosztály helyben marad-e, illetve meddig fenntartható ugyanazon a szinten az intézményi és kereskedelmi kínálat.
A lakásállomány és a népesség aránya azért is fontos, mert jól mutatja, mennyire feszes vagy inkább kényelmes a helyi lakhatási szerkezet. A 755 lakás és a jelenlegi népesség alapján nagyjából 2,5 fő jut egy lakásra, ami kiegyensúlyozott, vegyes lakásszerkezetet jelezhet.
Pátka jövőképét valószínűleg elsősorban az határozza meg, mennyire tud kapcsolódni a környező városok munkahelyeihez, intézményeihez és közlekedési folyosóihoz.
A vármegyei átlagnál kedvezőbb ár sokaknak vonzó lehet, de hosszabb távú értéket csak akkor jelent, ha a település működése is meggyőző.
Az emelkedő ártrend arra utal, hogy a piac az elmúlt időszakban egyre több értéket látott a településben, de ez önmagában még nem garancia a további gyors drágulásra.
A fogyó népesség miatt a fejlődés inkább akkor lehet tartós, ha a település képes megtartani vagy visszavonzani az aktív korú lakosságot és a fiatal családokat.
Ilyen méretben a családos élet egyik előnye lehet, hogy a hétköznapok kevésbé zsúfoltak, és a helyi kapcsolatok is személyesebben működnek.
Az alapellátás szempontjából a jelenlegi adatokban 1 háziorvosi, 1 gyógyszertári rekord szerepel, ami azt jelzi, hogy a mindennapi egészségügyi ügyek legalább részben helyben vagy nagyon közel intézhetők.
Időbeosztás szempontjából sem mindegy a napi használhatóság: A nyitvatartási adatok alapján inkább hagyományos, hétköznapi ügyintézési rend látszik, ezért érdemes előre ellenőrizni, mi érhető el munkaidő után.
Ha kevés nyilvános programadat látszik, családosként különösen fontos utánanézni, milyen valódi közösségi és gyerekes kapcsolódási pontok működnek helyben.
Kisebb és közepes településeknél a családos döntés egyik kulcsa az, hogy az óvoda, iskola és napi gyermeklogisztika mennyire működik valóban helyben.
Leginkább azoknak lehet jó választás, akik nyugodtabb, átláthatóbb hétköznapokat keresnek, de nem szeretnének teljesen elszakadni a közeli városi központoktól.
Az első lakásvásárlók és a költségérzékeny családok számára is érdekes lehet, ha a megfizethetőbb árszint vállalható mindennapi környezettel párosul.
Kevésbé ideális annak, aki napi szinten nagyon széles helyi szolgáltatási vagy kulturális kínálatot vár el.
Összességében Pátka akkor lehet jó költözési célpont, ha a csendesebb, falusiasabb környezet számodra fontosabb, mint a nagyon széles helyi szolgáltatási kínálat.
Az ingatlanpiaci kép alapján a település inkább kedvezőbb árú alternatívának, ezért a döntésnél nemcsak az árat, hanem a helyi életminőség és az elérhetőség kérdését is érdemes együtt nézni.
A napi használhatóságot a nyitvatartási minták is árnyalják: A nyitvatartási adatok alapján inkább hagyományos, hétköznapi ügyintézési rend látszik, ezért érdemes előre ellenőrizni, mi érhető el munkaidő után.
A végső döntésnél érdemes azt is mérlegelni, hogy a csökkenő népesség ellenére a konkrét mikrolokáció és a helyi szolgáltatási háttér mennyire marad számodra hosszú távon is vállalható.
A lenti pontok gyorsan megmutatják, milyen képet adnak Pátka jelenlegi nyilvános adatai.
Vármegye:
Járás:
Jogállás:
Irányítószám:
Pátka kisebb léptékű szereplő a vármegyén belül, így a tényleges megítélését inkább a járási kapcsolatok és a helyi ellátottság adják.
Az ingatlanárak a vármegyei átlag alatt maradnak, nagyjából 20 674 Ft/m2-rel. Ez kedvezőbb belépési pontot jelenthet, de a helyi kereslet erejét mindig a konkrét kínálattal együtt érdemes nézni. Az átlagos négyzetméterár 2020 és 2024 között nagyjából 18% körüli emelkedést mutatott, ami azt jelzi, hogy a település áraiban az elmúlt években érdemi feljebb árazódás történt.
A jelenlegi adatok alapján 1 háziorvosi rekord, 1 gyógyszertári rekord, 1 postai rekord látható, ami a mindennapi használhatóság szempontjából fontos kapaszkodó. A nyitvatartási adatok alapján inkább hagyományos, hétköznapi ügyintézési rend látszik, ezért érdemes előre ellenőrizni, mi érhető el munkaidő után.
A nyilvános szolgáltatási listában név szerint is megjelenik például Pátka posta, Szent István Patika és Háziorvosi szolgálat - Dr. Szabó Ágnes, ami kézzelfoghatóbbá teszi, milyen alapfunkciók érhetők el a településen.
A 755 lakás és a jelenlegi népesség alapján nagyjából 2,5 fő jut egy lakásra, ami kiegyensúlyozott, vegyes lakásszerkezetet jelezhet. A mérsékeltebb lakásállományból itt is az következhet, hogy a jobb állapotú vagy jobb fekvésű ingatlanokból kevés jelenik meg egyszerre.
Pátka adatlapja jó kiindulópont, de kisebb településnél különösen fontos, hogy a helyi nyugalom mellé milyen valós elérhetőség és szolgáltatási háttér társul.
Csór ugyanabban a Székesfehérvári járás területén található, és 1 914 fős méretével valódi helyi összevetési alap lehet Pátka mellett, ha a környéken keresel alternatívát.
Adatlap megnyitásaSoponya ugyanebben a járási környezetben van, és 1 780 fős lakosságával jól mutatja, miben hasonlít vagy tér el Pátka közvetlen térsége.
Adatlap megnyitásaHa a közeli településeket is mérlegelnéd, Tác ugyanabban a Székesfehérvári járás található, így földrajzilag is releváns összevetési pont Pátka mellé.
Adatlap megnyitásaHa a település önmagában még nem ad elég kapaszkodót, a vármegyei, járási és költségoldali nézőpont együtt sokkal tisztábban megmutatja a valódi helyzetet.
Pátka árhelyzete és lakhatási képe a teljes Fejér vármegye mezőnyével együtt válik igazán érthetővé.
Vármegyei árak megnyitásaHa nem csak egyetlen települést nézel, hanem a közeli alternatívákat is, a Székesfehérvári járás oldalán gyorsabban látod a valódi térségi különbségeket.
Székesfehérvári járás településeiPátka legutóbbi ismert átlagára 328 000 Ft/m2, ezért vásárlás előtt érdemes külön átszámolni az illetéket, a hitelt és a felújítási tartalékot is.
Országos ártrendekPátka mindennapi használhatóságát sokszor nem csak az ár, hanem az is meghatározza, milyen intézményi és szolgáltatási kínálat rajzolódik ki a nyilvános adatokból.
Szolgáltatási oldalak